Gondolom, hogy Ti is érzitek, hogy mennyi minden változik a térben, a körülöttünk lévő világban. Nagyon intenzív hónapok mögött vagyunk és várhatóan ez tovább folytatódik. Hiszen egy hatalmas átalakulásban, transzformációban vagyunk benne mindannyian. Persze ez egyénenként mindig változó, hogy kit éppen mennyire érint, és hogyan éli meg az adott folyamatokat.

Az elmúlt időszakban bennem és körülöttem is nagyon sok minden dolgozódott, ezért is voltam csendben ezen a felületen. Engedtem, hogy minden, ami történik, csak átmosódjon rajtam. Igyekeztem letenni azt a nyomást, hogy jelen kell lennem, aktívnak kell lennem, mert igazából csak akkor ‘létezem’. 

Sokminden átértékelődött és újrafogalmazódott bennem, hogy valójában mi is az én feladatom, mivel tudok részese lenni a nagy egésznek. Mi az, amivel leginkább szolgálni tudom az életfeladatom, a kiteljesedésemet. Vannak olyan irányok, tevékenységek, amelyek szépen elengedődnek, és vannak, amelyek átalakulnak, vagy újjászületnek. És természetesen új feladatok is érkeznek. Ez a fejlődés velejárója. Van, amikor észre sem vesszük, szinte annyira természetesen történik ez az átminősülés. És időközönként pedig egy nagy lélegzetvétellel fel kell tudni lépni a következő lépcsőfokra. Egy új állomásra, új minőségbe való megérkezés ez valójában. Ehhez el kell tudni engedni a régi biztonságot adó komfort érzetét. 

Én az életem több területén is új minőségbe érkeztem, és a szülinapi fordulómmal egy új lélekfejlődési ciklusom is elkezdődött.

Érzékelésem szerint egy még tisztább, magasztosabb, bölcsebb térből tudom táplálni önmagam és a körülöttem lévőket. 

És bár sokminden változik és folyamatosan változhat is, de az biztos, hogy a személyes hívásom és küldetésem továbbra is az egyensúlyunk, a középpontunk és a jólétünk támogatása. Hogy közösen megtaláljuk a látható és a láthatatlan világ közötti stabilitásunkat. Hogy harmóniába tudjunk kerülni a különböző szerepeink és feladataink között. Hogy megtaláljuk az egyensúlyt a fejlődésünk és a lehorgonyozottságunk között. Hogy a múlt fogságából és a jövő rabságából meg tudjunk érkezni a jelen pillanatba. Hogy megtaláljuk azt az utat és módot, hogy az életet könnyedén, élvezettel és szabadon tudjuk élni, a nehézségek és a kihívások ellenére. Hiszem azt, hogy az öröm az az erő, ami továbbra is a legnagyobb felhajtó erőnk tud lenni. 

Ha kellő tudatossággal, nyitottsággal és odafigyeléssel tudunk önmagunk és világ felé lenni, ha megtanulunk kapcsolódni a lelkünkkel és a felsőbb vezettetésünkkel, a körülöttünk lévő erőkkel és energiákkal, akkor hatalmas támogatásban tudunk haladni előre az életünkben. 

És akkor képesek leszünk megérkezni a káosz közepén lévő nyugvó pontra, ahol már a stabilitás, a harmónia és a béke vesz minket körül. Itt már a színtiszta bizalom az, ami kitölt minket. Kétségek és kételyek nélkül. 

Ez az a tér, ahová hívlak Téged. Ez az a tér, ahová a támogatásom elkísér. 

Szeretettel várlak egyéni konzultációra, vagy a csoportos foglalkozásaimra, ha úgy érzed, hogy támogatni tudlak az utadon.